Page 2 of 4

Az első [bekezdés] pályázat győztesei

A zsűritagok a tizenöt döntőbe jutott szöveg közül hatot javasolnak kiadásra a Twister Media Kiadónak. Ebből a hat pályázatból kettő minden zsűritag listáján szerepelt, ők állnak az alábbi lista első két helyén – ettől eltekintve a lista nem tükröz értéksorrendet. Következzenek a győztes pályázatok és szerzőik:

Olvasd tovább!

Íme a shortlisre került szerzők

Hosszú munka után az előolvasók értékelései alapján kialakult az első [bekezdés] program shortlist-je, melyre tizenöten kerültek fel. A lista (ahol volt szerzői név, azt tüntetjük fel):

Amira Stone
Csóti Lili
E Frey
Eralfion
Halley Dallance Powell
Jassó Judit
Kozlovszky Réka
Krausz Emma
L.
O. Alynne

Martin Kay
Nagy Sándor
Nicole Red
Sereg Judit
Vincent & David Finn
Zia West

Gratulálunk a kiválasztásra került szerzőknek! És persze minden pályázónak, hiszen az értékelések alapján nagyon erős volt a mezőny. A következő időszakban mindenki visszajelzést kap a pályaművével kapcsolatban. Reményeink szerint ez segíteni fog abban, hogy a szerzők tovább tudják csiszolni szövegeiket és a következő alkalommal még erősebb anyaggal tudjanak indulni a programban.

Olvasd tovább!

Bemutatkozik a zsűri: Szabó István Zoltán (Steve)

[bekezdés]:Doktori értekezésedet Gibson Neurománc c. könyvéről írtad, s ez is jól illusztrálja azt, hogy a populáris kultúra egyre nagyobb hullámokon érkezik meg az egyetemi és tudományos diskurzusokba. Hogy látod most ezt a tendenciát? Szükségszerű változásnak vagyunk tanúi, vagy pedig pusztán hallgatócsalogatásról van szó? És miért lehet érdekes egy cyberpunk (vagy fantasy, krimi) regény az irodalmi kutatások számára? Miben rendezheti át a figyelmünket?

Steve: Szerintem többről van szó, mint hallgatócsalogatásról. A popkultúra kutatás saját jogán erősödik az akadémiai berkekben. Nehéz érvelni a popkultúra tudományos igényű kutatása ellen, amikor az látszik, hogy ez az alakzat óriási tömegekre hat, definíciójából eredően nagyon virulens és rendkívül kiterjedt hatásai vannak. A tágabb értelemben vett kultúrakutatók – ide értve az irodalmárokat, esztétákat, vizuális kultúra kutatókat, stb. – mindenképpen számot kell, hogy vessenek a popkultúra jelenségeivel és működésmódjával. Ez az igény a hazai egyetemeken is egyre erősebben jelentkezik. Mindezzel persze nem szeretném azt állítani, hogy amit sokan fogyasztanak az egyértelműen értékes vagy jó. És persze nem is azt, hogy egyértelműen rossz vagy értéktelen. Elsősorban az a fontos, hogy ezek a kultúrális termékek, jelenségek, szövegek – nevezzük akárhogyan – sok emberre vannak hatással vagyis formálják a kultúránkat, a világlátásunkat. Emellett pedig nem mehetünk el becsukott szemmel.

Hogy miért lehet érdekes egy cyberpunk vagy egy fantasy regény az irodalmi kutatások számára? Szerintem elsősorban azért, mert a kanonizált irodalmi hagyományoktól részben eltérő eszközökkel dolgoznak ezek a zsánerek, máshogyan közelítenek a valósághoz, más perspektívákat nyújtanak. Ettől függetlenül természetesen aktuális kérdéseket, a mi kérdéseinket feszegetik. A zsánerszövegek világa relatíve gyorsan változik és sok ember számára hozzáférhetően beszélnek jelenlévő problémákról.

Olvasd tovább!